A NER kurzusintézetét M. Lezsák Gabriella régész – Lezsák Sándor fideszes parlamenti alelnök lánya – irányítja ezentúl. Távozó elődje, az exminiszter Kásler Miklós a kulturális és innovációs tárca miniszteri főtanácsadója lesz.
Szerzőnk felteszi a kérdést: melyek lesznek azok a helyek, ahová a közeljövőben meghívják a korábban a Megafon központját felszentelő papot. Javaslata szerint mindenekelőtt a Magyarságkutató Intézetbe kellene beugrania, „mert őstörténetünk egyik sajnálatos hiányossága az, hogy nélkülözi a megszentelést". Vélemény.
A sorozatos botrányok után új pályára állítaná a Magyarságkutató Intézetet Kásler Miklós főigazgató. Kérdéses, hogy valóban ő-e a megfelelő személy a változás levezénylésére.
Ráadásul a magyar kultúra napján futottak bele egy kínos bakiba.
A legújabb “kurzusműhely”, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet még csak most születik, de számos elődje már évek óta építgeti önmagát az Orbán-kormány szolgálatában. Állami pénzből kutatnak őstörténetet, nemzetstratégiát, magyarságot, lényegében bármit: múltat, jelent és jövőt. Némelyik komolyan vehető munkát is végez, mások tényleg csak bohócok a politika színpadán.
Az intézetet Kásler Miklós még EMMI-minisztersége alatt hozta létre, költségvetésükbe több tudományos projekt, kiállítás, ásatás, de folyóirat indítása is belefért. Idén azt is bejelentették, együttműködnek a „nemzet lelkét" jelentő Nemzeti Színházzal is, ahol a kooperáció keretén belül kialakítják azt a századokra visszamenő magyar identitást, „amit az utolsó száz-százötven év a háttérbe szorított".
„Tudományos, szakmai együttműködés" valósul meg a Magyarságkutató Intézet és a Nemzeti Színház között – közölte a két intézmény szerdán. A kooperáció keretében a Kásler Miklós vezette Magyarságkutató Intézet egyetemi hallgatóknak fog beszélgetéseket tartani, és bekapcsolódik majd a színielőadások készítési folyamatába is.
A pálfordulás szótári alakjának is megfelelő váltást megelőzte a korábbi főigazgató, Horváth-Lugossy Gábor menesztése és az egykori főrégész, Makoldi Miklós lefokozása, majd ezt követően a kutatóintézet a korábbi, pozsonyi csatát sajátosan bemutató színvonaltalan animációs filmjétől is elhatárolódott.
A Magyarságkutató Intézet előző vezetése rendelte meg a filmet a pozsonyi csatáról, a mostani vezetés elhatárolódott a sokat kritizált alkotástól.
A Lovakon, nyergekben több szempontból is páratlan alkotás, részben azért, mert a tudományos élet képviselői (történészek, régészek) és a hagyományőrzők együttműködésének gyümölcseként jött létre, részben pedig azért, mert megmutatja, hogy miképpen tud a tehetség, a szakma iránti alázat és a kemény munka felülkerekedni a forráshiányból fakadó nehézségeken.
Újra nyelvvédő szerepben tetszeleg a kormány, pedig az e tárgyban hozott korábbi intézkedéseit sem vette komolyan.
A Kásler Miklós alapította szervezet munkatársainak száma két év alatt csaknem megduplázódott.
Korábban miniszteri biztosi posztot is kapott az emberi erőforrások egykori minisztere.
A sorozat első része pénteken debütál a Facebookon.
A tudományos körökben vitatott módon a szakmaiság és a politikai elvárások között egyensúlyozó Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontja, valamint a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének kutatói a vitathatatlanul tekintélyes Current Biology szaklapban tették közzé vizsgálódásuk eredményeit.
Megnéztük a már jó előre nagy vihart kavaró kiállítást, de semmi igazán vérforralóan botrányos dolgot nem láttunk ott, csupán egy nagyszerű, de csúfosan elszalasztott lehetőséget.
Kásler Miklós miniszter visszavonta az Aranybulla kiadásának 800. évfordulójára időzített kiállítás kurátorainak megbízását, és a szakmai irányítást a Magyarságkutató Intézetnek adta. Ennek nyomán Litkai Gergely megismertet bennünket az Új Magyar Történelemmel, amelyben fontos a lájk, egyszerűbbek az évszámok, mindenki a rokonunk (főleg, ha földgáza van), és amelyben nincsenek melegek, de van történelmi konzultáció.
A Szent István-i kereszténység alapjait külföldiek rakták le, és már a honfoglalás idején éltek a Kárpát-medencében keresztények. A lakosság etnikailag vegyes volt, folyamatosan zajlott a migráció, jelentős muszlim népesség is élt itt, és mindezt akkor Európában ritka tolerancia fogadta. Vagyis a keresztény állam különböző kultúrák meg vallások határvidékén hosszú időn át szerveződött – mondja interjúnkban B. Szabó János és Sudár Balázs történész. Ezek az emlékezetpolitikát érintő témák a székesfehérvári Árpád-kor-kiállítás körül kirobbant, a korábbiakhoz hasonlóan Kásler Miklós minisztert és a Magyarságkutató Intézetet is érintő botrány nyomán kerültek ismét előtérbe.
Az MTA újabb osztálya tiltakozik, szolidaritást vállalnak a tiltakozó kollégákkal.
